I. József Magyarország és Csehroszág királya volt a Habsburg-dinasztia tagjaként. Regnálása alatt történtek azok az események, amelyek a 18. század elején befolyásolták a Habsburg Birodalom jövőjét. Apja. I. Lipót császár volt.

József fiatal korában kapta meg az osztrák főhercegi címet, édesapja halála után 1705-ben került a trónra. Uralkodása az Osztrák Örökösödési Háborúhóz vezetett, amely a Habsburg Birodalom és a bajor-szárvadi koalíció között zajlott. I. József számos reformot vezetett be királyságának területein, ideértve a gazdaságot, az oktatást és a hadsereget is. Azonban a főherceg reformjai sokszor ellentétesek voltak az adott terület helyi hagyományaival és érdekeivel, ezért többször ütközött a helybeli elittel és a lakosággal. Megpróbálta csökkenteni az egyes tartományok önállóságát. Folyamatos erőfeszítéseket tett a különböző nemzetiségek közötti feszültségek redukálására. Uralkodása a Habsburg Birodalom és a többi európai hatalom közötti rivalizálásának idejére esett. Tartományának megerősítése érdekében számos háborút vívott, beleértve a Spanyol Örökösödési és az Osztrák Örökösödési Háborút.

Korai halála 1711-ben megingatta a birodalom stabilitását és az öröklési vita további konfliktusokat indított. 

I. József (1678-1711) a Habsburg Birodalom uralkodója volt 1705 és 1711 között. 

I. József trónra lépése után kezdetét vette az ő saját érméinek kibocsátása. Az érmék az ő neve alatt kerültek verésre, és az uralkodó képmása vagy címere volt látható rajtuk.

Az érmék többféle névértékben kerültek kibocsátásra, beleértve a tallért, a krajcárt és a garast is. Ezek az érmék az uralkodó arcképével és a Habsburg címert ábrázoló mintával rendelkeztek. A pénzverés során használt alapanyagok között voltak ezüst, réz és arany is.

I. József uralkodása alatt az érmék stílusa és jellege alapvetően a korabeli Habsburg érmékhez hasonló volt. Az érmék visszatükrözték a kor szokásait és divatjait, valamint az uralkodói hatalmat és tekintélyt.