I. Géza, Árpád-házi magyar király 1074-től 1077-ig regnált. Édeasapja I. Béla király, édesanyja Richeza királyné volt. Keresztelésekor a Magnus nevet kapta. 

Géza sokáig viszályban állt unokatestvérével, Salamonnal, aki 1063-ban koronát szerzett magának és kényszerítette unokaöccsét, hogy hagyja el az országát. 1064-ben lengyel seregeivel viszzatért és aláírt egy szerződést, amelyben ő és testvére László elismerték Salamon hatalmát. Ezzel visszakapták hercegi címüket.

1071-ben újabb feszültség alakult ki a herceg és Salamon király között, ugyanis Géza az 1074-es mogyoródi csatában legyőzte Salamont, ezzel megszerezve a királyi címet.

Az uralkodónak 3 gyermeke született, azonban Géza már nem élte meg ifjúkorukat, 1077-ben meghalt. A trónon öccse, László követte.

I. Géza hercegi és királyi pénzei a Szent István-féle éremrajzot követik, azzal az eltéréssel, hogy az előlapon a kereszt karjaiban a négy háromszög helyét, az egyes példányokon igen nagy változatosságot mutató, változó mellékjegyek, karika, pont, kereszt, félhold, ék stb., foglalták el. A hátiraton a Pannónia felirat olvasható.