Kép: Wikipédia

I. Mihály uralkodása

I. Mihály Pénzverése

1927-1930: Mihály hatévesen került a trónra, miután nagyapja, I. Ferdinánd meghalt, és apja, II. Károly lemondott. A király helyett három régens gyakorolta a hatalmat. Ebben az időszakban a román pénzverés a korábbi királyi címerekkel és arcképekkel készítette a pénzérméket, de a király neve helyett a „Regatul României” (Román Királyság) feliratot használták. A pénzérmék anyaga ezüst, bronz, nikkel és alumínium volt. A legnagyobb címlet 5 lej volt.
1930-1940: II. Károly visszatért az országba, és visszavette a trónt Mihálytól. A pénzverés újra a király arcképét és címerét használta, valamint a „Carol II Regele României” (II. Károly Románia Királya) feliratot. A pénzérmék anyaga változatlan maradt, de a címletek növekedtek. A legnagyobb címlet 100 lej volt.
1940-1947: Ion Antonescu puccsot hajtott végre, és Mihályt ültette a trónra. A király hatalma azonban korlátozott volt, és az ország a náci Németország szövetségese lett. A pénzverés a király arcképét és címerét továbbra is használta, de a „Mihai I Regele României” (I. Mihály Románia Királya) feliratot. A pénzérmék anyaga változott, a háború miatt fémhiány lépett fel. A pénzérmék anyaga alumínium, vas, cink, réz és nikkel volt. A legnagyobb címlet 20 lej volt.
1944-ben Mihály király átállt a szövetségesek oldalára, és letartóztatta Antonescut. A háború után a kommunista párt egyre erősödött, és 1947-ben kényszerítette a királyt a lemondásra. Ezzel véget ért a román királyság és a pénzverés.


I. Mihály pénzei

Numizmatika. Régi pénz, érem, érme- és bankjegy webáruház.