Diocletianus társcsászára volt, de lemondatták. 

CAESAR GAIVS AVRELIVS VALERIVS MAXIMIANVS AVGVSTVS

Maximianus császár 286-tól 310-ig uralkodott a Római Birodalom nyugati felében. Uralkodása alatt a pénzverés jelentős változásokon ment keresztül.

A 286-ban bevezetett tetrarchia rendszerben Maximianus a nyugati császár címet viselte, és társcsászára volt Diocletianus, a keleti császár. A két császár egyenrangúnak számított, és minden pénzérmén együtt szerepeltek.

A pénzverésben a tetrarchia bevezetése számos újdonságot hozott. A császárok portréi nagyobbak lettek, és gyakran erőteljes, harcos ábrázolásokban jelentek meg. A pénzérmék hátoldalára gyakran római istenek vagy szimbólumok kerültek.

Maximianus pénzverései közül kiemelkednek a következők:

A 286-ban bevezetett solidus aranyérme, amely a Római Birodalom legértékesebb pénzérméje lett.
A 294-ben veretett follis ezüstérme, amely a birodalom leggyakrabban használt pénzérméje lett.
A 306-ban bevezetett aureus aranyérme, amely a tetrarchia rendszer hivatalos császári érme lett.

Maximianus uralkodása alatt a pénzverés minősége jelentősen javult. A pénzérmék finomabbak és pontosabban vertek lettek. Ez a javulás annak köszönhető, hogy a birodalom gazdasága stabil volt, és a pénzveréshez használt anyagok minősége is javult.

Maximianus pénzverései fontosak a Római Birodalom történelmének megismerése szempontjából. Ezek az érmék tanúskodnak a birodalom gazdaságának fejlődéséről, a tetrarchia rendszerről, és Maximianus uralkodásának jelentőségéről.