Valentinianus dinasztia tagja.

I. Valentinianus öccse és a birodalom keleti részének császára. Csatában hunyt el. 

FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS

Valens uralkodása alatt ( 364-378) a Római Birodalom keleti felében a pénzverés a következő főbb jellemzőket mutatta:
Érmék típusai:
Solidus: Az arany solidus volt a birodalom főbb aranyérméje. Valens solidusai 4,45 gramm súlyúak és 21 karátosak voltak. A solidusok előlapján általában Valens portréja, hátoldalán pedig a császár felemelkedése, győzelme, vagy más propagandaábrázolás látható.
Follis: A follis volt a leggyakoribb bronzérmék. Súlya 8-10 gramm között mozgott, és névértéke 40 nummus volt. A follisok előlapján Valens portréja, hátoldalán pedig a császár katonai győzelmei, vagy vallási témák szerepeltek.
Más érmék: Valens uralkodása alatt vertek denariusokat, quinariusokat, és miliarenseket is, de ezek kevésbé voltak elterjedtek.

Valens császár uralkodása alatt a birodalom keleti felében öt fő verde működött:
Antiochia: A keleti birodalom fő verdéje, amely nagy mennyiségben vert solidusokat, follisokat, és más érméket is.
Konstantinápoly: A birodalom második legfontosabb verdéje, amely főleg solidusokat és follisokat vert.
Nicomedia: Jelentős verde, amely solidusokat, follisokat, és más érméket is vert.
Cyzicus: Kisebb verde, amely főleg follisokat vert.
Thessalonica: Kisebb verde, amely főleg follisokat vert.

Valens uralkodása alatt a pénzverés minősége fokozatosan romlott. A solidusok aranytartalma csökkent, a follisok súlya pedig alacsonyabb lett.
A pénzverés mennyisége a 370-es években jelentősen megnőtt, ami inflációhoz vezetett.
A pénzérméken gyakran szerepeltek propagandisztikus üzenetek, amelyek Valens császár hatalmát és erényeit dicsőítették.