Csatában esett el. 

CAESAR MARCVS IVLIVS PHILLIPVS AVGVSTVS

I. Philippus császár 244-249 közötti pénzverése a Római Birodalom pénzverésének egyik legjelentősebb időszaka volt. A császár a pénzverést arra használta, hogy legitimálja uralmát és erősítse a birodalom stabilitását.

Philippus pénzei változatos típusokból álltak, beleértve az arany solidust, az ezüst antoninianust és a bronz sestertiust. A solidus volt a birodalom legértékesebb pénze, és Philippus jelentősen növelte annak kibocsátását. Az antoninianus ezüstöt tartalmazott, és a birodalom leggyakoribb forgalmi pénze volt. Philippus az antoninianusok kibocsátását is növelte, és új típusokat is bevezetett, amelyeken a császárt és családját ábrázolta. A sestertius bronzból készült, és a harmadik században már csak ritkán verték. Philippus azonban újraindította a sestertiusok verését, és új típusokat is bevezetett, amelyeken a római isteneket ábrázolta.
Philippus pénzei a császár uralmának jelképévé váltak. A solidusok és az antoninianusok nagy mennyiségben kerültek forgalomba, és segítettek a birodalom gazdaságának megerősítésében. A sestertiusok pedig a császár vallási elkötelezettségét tükrözték.
Philippus pénzverésének két legfontosabb jellemzője volt a nagy mennyiségű kibocsátás és a változatos típusok. A császár ezekkel a pénzekkel igyekezett legitimálni uralmát és erősíteni a birodalom stabilitását.

I. Philippus pénzverése fontos lépés volt a Római Birodalom pénzverésének történetében. A császár pénzei segítettek a birodalom gazdaságának megerősítésében és a császár uralmának legitimálásában.