II. (Jeruzsálemi) András 1205 és 1235 között regnált Magyarországon.

Andrást a nagyravágyás jellemezte, ezért is lázadt folyamatosan testvére, Imre uralma ellen. Uralkodásának időszaka mai napig a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett időszaka. Rendkívül erős külpolitikája volt, amely egészen a Balkán-félszigetig kiterjedt. Belpolitikája sem volt gyenge, hiszen olyan modern törvényeket alkotott, mint az 1222-es Aranybulla kiadványa, amely egészen 1848-ig hatályban maradt.

1235-ben halt meg. Utódja fia, IV. Béla lett.

II. András szinte mindig pénzszűkében volt, ezért mindent megtett, hogy stabilizálja uralmát, és erőssé tegye az országot. Létrehozta a tárnokmesteri pozíciót és a vámokat és illetékeket pénzben hajtotta be.

II. András uralkodása idejéből elég sokféle pénzlelet maradt fenn. Ez nem annyira sokszori pénzverésre utal, sokkal inkább arra, hogy pénzt több helyen is vertek Magyarországon. 

Kezdtek áttérni a korábbi poncolásos technikáról a vésett technikára. A poncolásos technika  a verőtöveken különböző alakú – pont, nyíl, körív, különböző hosszúságú vonalak, stb. – úgynevezett ponctűk beütésével alakították ki az éremképet.

A vésett technika esetében a verőtöveken véséssel állították elő a szöveget és az éremképeket. Ez a technika részletgazdag ábrák kialakítására lehetőség és az arcok, várak, madarak stb. már felismerhetővé váltak. A vésett technika elterjedésével a sziglajelek is (lassan) kiszorultak a használatból.

Minden valószínűség szerint az évenkéntinél is ritkábban veretett pénzt. II. András, egész uralkodása alatt jó pénzt készítettek. A korábbi 0,2-0,3 grammos érmék helyett a dénár súlya 0,5-0,8 gramm volt és a pénz ezüsttartalma is elég magas volt (ötvözésre a kopás miatt szükség volt). II. András király a dénárokhoz annak felét érő féldénárokat is veretett, ezek neve obulus volt.