Kép: Wikipédia

I. Rákóczi György uralkodása

I. Rákóczi György élete

Rákóczi György 1593. júniusában született egy Észak-Magyarországi kisvárosban, Szerencsen. Édesapja, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem volt. Másodszorra házasodott, mikor elvette Gerendi Annát. György második gyermekükként jött a világra. Mostohanővére, Erzsébet, Zsigmond első házasságából született. Két vérszerinti öccse pedig Pál és Zsigmond voltak.

12 évesen György apródnak állt Bocskai István fejedelem kassai udvarába. Ott találkozott Bethlen Gáborral, akinek későbbi hadjárataihoz csatlakozott. Miután nagyapja 1606-ban meghalt, visszaköltözött családjához és 1607-ben megválasztották Erdély fejedelmének. Uralkodásának kezdetén nagyrészt Magyarországon tartózkodott. Fiatal kora miatt a politikai helyzeteket még elkerülte. 1615-től Borsod vármegye főispánja lett. Egy évre rá elvette Lorántffy Zsuzsannát, akivel később 4 gyermekük született. Feleségével együtt hozzájárult az egyház, illetve az oktatás fejlődéséhez.

Az 1630-as segesvári országgyűlésen fejedelemmé nevezték ki. Ezt az évet tekintjük regnálásának kezdetének. Visszaszerezte az eltulajdonított kincstári birtokokat, ezzel is bővítette a Rákóczi-család vagyonát. A harmincéves háború idején szövetséget kötött a svédekkel és a franciákkal, majd 1644-ben lerohanta III. Ferdinánd hadait. Csatlakozott a svéd hadsereghez, akikkel együtt ostromolták Bécset. Azonban a támadást a szultán megakadályozta, így Rákóczi inkább a békét választotta. 1645-ben megkötötte a linzi békét III. Ferdinánd császárral, ezzel együtt 7 vármegyét a birtokába vett.

1648 októberében Gyulafehérváron hunyt el.

I. Rákóczi György Pénzverése

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1630 és 1648 közötti pénzverése az erdélyi pénzverés egyik legjelentősebb korszaka volt. A fejedelem a pénzverde működését jelentősen modernizálta, és új pénzérméket vezetett be.

A fejedelem megalapította az új pénzverdét Kolozsváron. A verdét a kor legmodernebb technológiáival szerelték fel, és a fejedelem kiemelt figyelmet fordított a pénzérmék minőségére.

Forgalomba került az ezüsttallér, amely a kereskedelemben használatos legfőbb pénzérme lett. Az ezüsttallér 288 Polturát ért.

Rákóczi György pénzverése jelentősen hozzájárult az erdélyi pénzrendszer modernizálásához és stabilitásához. A fejedelem pénzérméi minőségükkel és szépségükkel elismerést vívtak ki a kortársak körében.