XV. Károly király Norvégia és Svédország uralkodója volt 1859-től 1872-ig. Pénzverése során többféle érmét bocsátott ki, amelyek közül a leggyakoribbak a következők voltak:

A svéd korona (svédül: krona), amely 1873-ban váltotta fel a régi svéd riksdaler-t. A korona 100 öre-re oszlott, és ezüstből, aranyból vagy bronzból készült. A korona érmék előoldalán a király portréja, hátoldalán pedig a címer és az évszám szerepelt. A korona érmék értéke 1, 2, 5, 10, 20 és 50 korona volt.

A norvég korona (norvégul: krone), amely szintén 1873-ban váltotta fel a régi norvég speciedaler-t. A norvég korona is 100 öre-re oszlott, és hasonlóan az svéd koronához, ezüstből, aranyból vagy bronzból készült. A norvég korona érmék előoldalán a király portréja, hátoldalán pedig a címer és az évszám szerepelt. A norvég korona érmék értéke 1, 2, 5, 10, 20 és 50 korona volt.

A svéd riksdaler (svédül: riksdaler), amely a svéd korona előtti pénznem volt. A riksdaler 48 skilling-re oszlott, és ezüstből vagy aranyból készült. A riksdaler érmék előoldalán a király portréja, hátoldalán pedig a címer és az évszám szerepelt. A riksdaler érmék értéke 1/6, 1/4, 1/2, 1, 2 és 4 riksdaler volt.

A norvég speciedaler (norvégul: speciedaler), amely a norvég korona előtti pénznem volt. A speciedaler 120 skilling-re oszlott, és ezüstből vagy aranyból készült. A speciedaler érmék előoldalán a király portréja, hátoldalán pedig a címer és az évszám szerepelt. A speciedaler érmék értéke 1/5, 1/4, 1/2, 1, 2 és 4 speciedaler volt.