I. Fuád, teljes nevén Ahmad Fuád, a Muhammad Ali-dinasztia tagja volt, és 1917-től 1922-ig Egyiptom szultánjaként, majd 1922-től haláláig, 1936-ig királyként uralkodott.  Szultánként való uralkodása alatt Egyiptomot brit protektorátusként irányították, és 1922-ben, amikor az ország névleges függetlenséget kapott, királyi címet vett fel.

Fuád 1868. március 26-án született Gizában, Iszmáíl Pasa és Farjál Hánum gyermekeként. Apja, Iszmáíl Pasa, az 1863-ban alkirályi trónt megszerző, majd 1879-ben leváltott és száműzetésbe kényszerített vezető volt.

Fuád két alkalommal nősült. Első felesége Savíkár Hánum volt, akivel 1895-ben házasodott össze, de 1898-ban elváltak. Második felesége Názli Szabri volt, akivel 1919-ben kötött házasságot, és öt gyermekük született, köztük Fárúk, aki később Egyiptom királya lett.

Fuád halála után fia, Fárúk követte a trónon. Fuád 1936. április 28-án hunyt el Kairóban, és az er-Rifái mecsetben helyezték örök nyugalomra.

I. Fuád uralkodása alatt Egyiptomban jelentős politikai változások történtek. Az első világháború idején az ország brit protektorátus volt, és a háború után, 1919-ben, egy nemzeti forradalom tört ki, amely az egyiptomi függetlenségért küzdött. A forradalom nyomására a brit kormány 1922-ben névleges függetlenséget adott Egyiptomnak, és ekkor Fuád szultánból király lett.

Fuád uralkodása alatt több fontos alkotmányos fejlemény is történt. 1923-ban elfogadták az első egyiptomi alkotmányt, amely parlamentáris monarchiát hozott létre, de Fuád gyakran beavatkozott a politikába, és többször feloszlatta a parlamentet. Az 1930-as években Fuád egy új alkotmányt vezetett be, amely növelte a királyi hatalmat és korlátozta a parlament szerepét.

Ezen kívül Fuád uralkodása alatt az országban jelentős társadalmi és gazdasági változások is történtek. Az oktatás terén például 1925-ben megalapították az Egyiptomi Egyetemet, amelynek Fuád lett az első rektora. A gazdasági területeken pedig modernizációs törekvések indultak, amelyek célja az ország infrastruktúrájának és iparának fejlesztése volt.

Fuád uralkodása alatt Egyiptom politikai rendszere és társadalmi-gazdasági szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyek hatással voltak az ország későbbi fejlődésére.

I. Fuád egyiptomi szultán majd király 1922-1952 közötti pénzverése jelentős változást hozott az egyiptomi pénzügyi rendszerben. Fuád trónra lépésekor az egyiptomi pénznem a török líra volt, amely egyre inkább elvesztette értékét a világháború utáni infláció miatt. Fuád 1924-ben bevezette az egyiptomi fontot, amely a brit fonthoz volt kötve.

Fuád pénzverései az egyiptomi történelem egyik legjelentősebb művészeti alkotásai közé tartoznak. A pénzérmék többnyire aranyból, ezüstből és rézből készültek, és a szultán vagy a király portréját, valamint az egyiptomi történelem és kultúra motívumait ábrázolják.

Fuád pénzverései jelentősen hozzájárultak az egyiptomi pénzügyi rendszer fejlődéséhez, és ma is értékes gyűjtői tárgyak.