II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Gyulafehérvárott, Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként, a Rákóczi-család egyik tagja, mely egy híres nemesi család volt a magyar történelemben. 1704-ben Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották. Ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget.

A Rákóczi-szabadságharc vezetője volt. Ez a lázadás 1703 és 1711 között zajlott a Habsburg Birodalom ellen a függetlenség és az összefogás jegyében. A szabadságharc hátterében a magyar nemesek elégedetlensége állt a Habsburgok uralma miatt, ami miatt azok megpróbálták kiszorítani a magyar nemességet a hatalomból. Rákóczi vezetésével a magyar nemesek és parasztság együtt lázadtak a Habsburgok ellen. A lázadásnak széles társadalmi támogatottsága volt, azonban nem érte el a kívánt eredményt. A szabadságharcot lezáró szatmári béke, a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is, de fennmaradt 1848-ig.

A bécsi béke megállapodást követően Rákóczi kénytelen volt száműzetésbe menekülni, a Török Birodalomba, Rodostóba. Ott továbbra is politikai tevékenységet folytatott és támogatást kerestek a magyar ügy számára.

1733-ban a lengyel örökösödési háború során visszatérhetett volna hazájába, de ez nem teljesedett be. Két év múlva, 1735-ben meghalt utód nélkül.

Latin nyelvű jelmondata szállóigévé vált: Cum Deo pro patria et libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért!)

A II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharcnak önálló pénzverése volt.

A szabadságharc kezdetén aranyból dukátot, ezüstből féltallért (ezüstforint) és polturát veretett a fejedelem. A nemesfém azonban fegyvervásárlásra kellett, ezért a belső pénzforgalom számára 20, 10, 1 és rövid időre 4 polturásokat bocsátottak ki rézből. A 20 és 10 polturások fölirata volt a PRO LIBERTATE ('a szabadságért'), erről nevezte el a nép libertásoknak.

Rákóczi a kor szokásával ellentétben pénzeire nem tétette rá arcképét, pénzei a magyar címert és a Madonnát ábrázolták.

A rézpénzek egyrészt inflálódtak, másrészt hamisították is, ezért 60%-kal leértékelték őket. A forgalomképes 20 és 10 polturásokat egy kis Madonna-képpel, mint ellenjeggyel látták el. 1711 után ezek csupán a szabadságharc emlékei és ereklyéi maradtak.