Komnénosz Izsák 1155-ben született. Apja Sebasztókratór János Komnénosz, II. János bizánci császár unokája volt, anyja: Irén Dukász, felesége: Hermengárda (Szibilla) jeruzsálemi királyi hercegnő volt.

Izsákot 1184-ben, II. Andronikosz megbuktatása után császárrá kiáltották ki. Uralkodása alatt a Bizánci Birodalom súlyos válsággal küzdött.
Izsákot zsarnok uralkodóként jellemezték, aki kegyetlenül bánt a lakossággal.
1191-ben III. Alexiosz Angelosz megfosztotta trónjától és bebörtönözte.
Izsák 1195-ben vagy 1196-ban halt meg az Ikóniumi Szultánságban.
Fontosabb események uralkodása alatt:

1185: II. Iszaakiosz Angelosz fellázad Izsák ellen, és megdönti uralmát.
1187: Oroszlánszívű Richárd angol király Ciprust elfoglalja Izsáktól a harmadik keresztes hadjárat során.
1189: A normannok elfoglalják Thessalonikit.
Izsák uralkodása a Bizánci Birodalom hanyatlásának egyik legnehezebb időszaka volt.
Zsarnok uralkodóként maradt fenn az emlékezetben.

Komnénosz Izsák császár 1184-1191-ig uralkodott, a bizánci pénzverés egyik legjelentősebb korszaka. A császár a pénzverést arra használta, hogy megerősítse uralmát és legitimálja a Komnénosz-dinasztiát.

Izsák császár számos új pénzformát vezetett be, beleértve az aranyhyperperont, az ezüstnomismat és a rézfoliszt. Az aranyhyperperon Izsák uralkodásának szimbóluma lett, és a bizánci pénzverés legértékesebb darabja volt. Az ezüstnomisma volt a bizánci pénzverés alapvető egysége, uralkodása alatt számos új típusú ezüstnomisma került kibocsátásra. A rézfoliszt alacsonyabb osztályú fizetésre használták, és a császár alatt számos új típusú rézfolisz került kibocsátásra.

Izsák császár pénzverése minőségi szempontból is jelentős javulást hozott. A pénzérmék pontosan és szépen voltak kidolgozva, és a császár arcképét és címeit gondosan ábrázolták.

Izsák császár pénzverése a bizánci pénzverés egyik legkiemelkedőbb korszakának tekinthető. A pénzverés minőségi és mennyiségi szempontból is jelentős javulást hozott, és a császár uralkodásának szimbólumává vált.