A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2023-ban megosztva ítélte oda a fizikai Nobel-díjat Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek, valamint Anne L’Huilliernek az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért. Eredményeik olyan gyors és rövid időtartamú jelenségek megfigyelését és mérését teszik lehetővé, amelyeket korábban nem lehetett pontosan tanulmányozni. Krausz Ferenc az elméleti és kísérleti fizika területén egyaránt elismert. A Nobel-díj mellett 2022-ben elnyerte a fizikai Wolf-díjat. Jelenleg a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, illetve a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője. Krausz Ferenc 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Krausz elmondta, hogy megindító, megható és zavarba ejtő, ha valakinek az arcképe egy pénzérmére rákerül, pláne, ha olyan magyar Nobel-díjas elődöket követően kerül oda, akire egész életében felnézett. Véleménye szerint szerencsés nemzet vagyunk, hogy ennyi kitűnő tudósunk volt eddig is, és kiemelte, hogy ha azokat is odaszámítjuk, akik ugyan nem kapták meg a díjat, de megérdemelték volna, akkor a potenciális Nobel-díjak esetében a 20-as szám közelebb áll a valósághoz. Beszéde végén kitért rá, hogy a legfontosabb, hogy az ember egy jó csapattal dolgozhasson együtt, mert a kiemelkedő eredményeknek ez a záloga.

Forrás:MNB